A 2015-ös szezon 3. megmérettetése volt a tokodi bajnoki forduló. Szarkáson az 1 órás futamba kényszerültem az akkuhiány miatt, de most szorgos kis csapatommal (Pető Laci, Ambrus Zoli) azt a célt tűztük ki, hogy megcsináljuk a 2 órát mindenképp. A Ktm nem segített azzal, hogy ismét nem érkezett meg a 4. akku ezért elkezdtünk osztani-szorozni, hogyan jön ki a 2 óra+3 akku= verseny. Szerencsére megérkezett egy másik töltő is a motorhoz, így a matek átalakult: 2 töltő+ 3 akku= 2 óra Tokod.
Papíron kiszámolva minden tökéletesnek tűnt! Sajnos 2 kört nem mertem megkockáztatni egy akkuval, mert látható volt a pálya felépítésén és az előzetes köridőkön, hogy nem fogja bírni a 2 X 15-16 percet a technika jelenlegi állapotában. Maradtunk az 1 kör és csere verziónál.
A rajtnál több, mint izgatott voltam, mert a felvezető körről megint lemondtam az energiaproblémák miatt. Indulásnál próbáltam maximálisan odatenni magam, mert igaz, hogy Oldboy-ban indulok, de ott vannak a legkeményebb enduros arcok (Alma, Nagy Peti, Halőr, Miksi Peti…) szóval nem volt könnyű dolgom, mégis az első kanyarban a második helyen fordultam. El is kapott a hév rendesen, mert a kis Freeride a jól behangolt Havasi teleszkópokkal igen jól vette a cross pálya kanyaríveit. Sajnos a nagy adrenalinlöket ellenére hamar eszméltem, hogy a pályát nem ismerem (felvezető kör hiánya) és ha így folytatom, akkor az akkuk hamar meghalnak és nincs meg a 2 óra úgyhogy visszavettem a tempóból, hogy lássuk a teljes kör energiaigényét. Nagyon jól viselte a motor az emelkedőket és az erdei szakaszok pedig kimondottan erre a gépre lettek kitalálva. Zavaró körülmény volt a sok por, ami nem is annyira a motornak ártott nálam, mint inkább a tüdőmnek és a látásomnak, de ez mindenkinek ugyanolyan kellemetlen volt. A többiek légszűrője azért biztosan megsínylette….
Minden kör végén várt lelkes csapatom csavarbehajtókkal a kézben, és olyan gyorsan cserélték az akkukat, hogy inni is alig volt időm. Tudtuk, hogy a két töltővel papíron megoldható, hogy minden körben legyen akku majd a folytatáshoz. Sajnos a 3. kör után azzal szembesültem, hogy a villamos hálózat nem bírja el a 2 töltőt (2x12A) és ezért a teljes elektromosság meghalt a pályán. Ezután csak egy töltővel tudtunk dolgozni. Ennek az lett az eredménye, hogy 3 körrel kevesebbet tudtam menni a tervezettnél. Az élmezőny 9 kört tudott megtenni, én pedig a kényszerű depóvárakozások miatt csak 6-ot. Ezzel az eredménnyel a 10. helyen végeztem a kategóriámban, ami az elektromotornak megszerezte az első bajnoki pontokat.
Jó érzés tudni, hogy versenyről versenyre egyre jobban tapasztalom hogyan kell a motort használni és kezelni. Nagyon élvezetes vele suhanni az erdőben! Úgy látom, hogy sokan érdeklődnek az újdonság iránt még akkor is, ha nem is fognak holnap ilyen motort venni. Köszönöm ezúton is mindenkinek a bíztatást és a segítséget….
