Mikor először ülsz rá egy elektromos motorra, akkor a terepmotoros beidegződéseket nehéz kikapcsolni. Amikor gyorsan érkezel egy kanyarhoz, automatikusan nyomod lábbal a féket, váltasz és mellette még csíped a kuplungot is a megfelelő fordulatszám megtartásához. Ezt a folyamatot észre sem veszed szinte, mert ez már rutinná vált az évek alatt. Abban a pillanatban, amikor egy KTM Freeride elektromos motor nyergében vagy, ez a rutin igen csak viccessé válik. Nyomnád a hátsó féket, de ott nincs is pedál! Váltanál vissza, de nincs váltókar! De a legvidámabb talán az, hogy a kuplung csípése itt a hátsó fék behúzását jelenti! Az első tesztek alatt erre nagyon oda kellett figyelni. Később csak a gyorsításnál maradt meg a váltási inger, de lassan az is elmúlik.

A másik lényeges kérdés az üzemagyag. Mikor benzinnel mész, akkor ez irreleváns, mert tudod, hogy órákig kitart. Akkumlátor esetében jobban oda kell figyelni, mert minden körnél mérlegelned kell a következő kör energia igényét, mert nehéz tolni ezt a motort is a depóig. Az akku csere csak egy perc, de sajnos fél óránként szükséges. Jöhet a matek, hogy hány kör is fér bele egy ciklusba. Ezt kell igazán kitesztelni a versenyekre. 

Mikor haladsz, akkor figyelni kell a lendületre és arra is, hogy "takarékoskodj" a villamos energiával. Itt az akku 260V-os. Sajnos most még nem tölthető aggregátorral a helyszínen, ezért ebből egy endurocross futamra legalább 4 db kell. Ez megnöveli a költségeket az induláskor, de hosszú távon kiegyenlítődik, mert sem olaj sem benzin se levegőszűrő, dugattyú, vezérműlánc.... szóval elvileg nincs karbantartás.... Ha így nézzük akkor a végére valahol ugyan annyiba kerül mind a kettő, csak a hagyományos motornál ez folyamatosan fizetjük ki.

Azt gondolom, hogy az eddigi 500-as motoromhoz képest máshogy kell motoroznom, mert itt a lendület=energiamegtakarítás!